Mama vacsorára hivatalos az egyetlen fiához, aki egy lány lakótársával lakik együtt egy apartmanban. A vacsora folyamán a mama egész végig azon filózott, hogy a fia lefekszik a lánnyal vagy sem, ugyanis a lány nagyon szép volt, túl szép ahhoz, hogy a mami ne kételkedjen. Egyetlen kicsi fia észre is vette és egy adott pillanatban meg is jegyezte, hogy csak lakótársak, semmi több. A vacsora szép csendben lezajlott, a mami hazament, a lány pedig egy hétre rá így szól a fiúhoz:
- Amióta a mamád elment, nem találom az ezüst tálcát. Szerinted elvitte?
- Nem hiszem, de írok neki egy email és megkérdem.
Neki is lát és meg is írja:
„Kedves Mama! Nem mondom, hogy elvitted, azt sem, hogy nem, de az a helyzet, hogy amióta nálunk voltál vacsorázni, nem találjuk az ezüst tálcát.
Szeretettel, a Fiad.”
Pár napra rá megérkezik a válasz:
„Kedves Fiam! Nem mondom, hogy lefekszel vele, azt sem, hogy nem, de az a helyzet, hogy ha a lány a saját ágyában aludt volna, már aznap este megtalálta volna az ezüst tálcát a párnája alatt.
Szeretettel, Anyád.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése